DSZIT terápia Budapesten, a gyermek egyéni szükségleteihez igazítva
A DSZIT terápia Budapesten az I. és III. kerületben egyéni, játékos, mozgásra és szenzoros tapasztalatokra épülő fejlesztési formában érhető el.
A DSZIT (Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia) egy játékos, mozgásra épülő fejlesztő módszer, amely támogatja a gyermek pszichomotoros fejlődését és az idegrendszer érési folyamatait. A változatos mozgásos, egyensúlyi, tapintási és érzékelési tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek magabiztosabban mozogjon, könnyebben szervezze mozgását, fejlődjön figyelme, testtudata és alkalmazkodóképessége.
A DSZIT-terápia során nincs előre meghatározott feladatsor. Minden foglalkozást a gyermek aktuális szükségleteihez, érdeklődéséhez és terhelhetőségéhez igazítok. Folyamatosan figyelem a gyermek reakcióit, és ezekre építve alakítom a közös játékot, hogy a fejlesztés egyszerre legyen hatékony, motiváló és örömteli.
A DSZIT az Ayres-féle szenzoros integrációs szemléletre épülő terápiás módszer. A szülők gyakran találkoznak az Ayres-terápia, Ayres-módszer vagy szenzoros integrációs terápia elnevezésekkel is – ezek ugyanahhoz a szakmai megközelítéshez kapcsolódnak.
Mikor merülhet fel a DSZIT terápia?
Minden gyermek a saját ütemében fejlődik, ezért egy-egy nehézség önmagában még nem jelent problémát. Ha azonban több jel is tartósan jelen van, vagy a nehézségek a családi, óvodai vagy iskolai mindennapokat is befolyásolják, érdemes szakember segítségét kérni.
Mozgásfejlődéssel kapcsolatos nehézségek
- gyakran elesik vagy bizonytalan az egyensúlya
- nehezen sajátít el új mozgásformákat
- ügyetlenebbnek tűnik kortársainál
- nehézséget okoz számára a mozgások összehangolása
- kerüli a mászást, hintázást, mászókázást vagy labdajátékokat
- lábujjhegyen jár vagy mozgása szokatlannak tűnik
- finommotoros feladatokban (rajzolás, vágás, gombolás) nehezebben boldogul
Érzékelési és szenzoros sajátosságok
- érzékenyen reagál hétköznapi zajokra
- nem szereti a hajmosást, körömvágást vagy fogmosást
- zavarják bizonyos ruhák, varrások vagy címkék
- kerüli az érintést vagy éppen állandóan keresi azt
- sokat pörög, ugrál vagy erős mozgásélményeket keres
- gyakran vesz tárgyakat a szájába vagy rágcsálja azokat
- nagyon válogatós az ételek állaga, hőmérséklete vagy íze alapján
Figyelem, viselkedés és önszabályozás
- nehezen vált egyik tevékenységről a másikra
- figyelme könnyen elterelődik
- hamar túlterhelődik vagy elfárad
- nehezen szabályozza érzelmeit
- impulzív vagy nagyon mozgékony
- nehezen marad meg egy helyzetben
- a közösségi helyzetek könnyen kibillentik
Fejlődésbeli kérdések esetén
- megkésett mozgásfejlődés merül fel
- beszédfejlődési nehézségek jelentkeznek
- pszichomotoros fejlődési elmaradás gyanúja áll fenn
- éretlen idegrendszeri működés jelei figyelhetők meg
- fennmaradt csecsemőkori reflexek befolyásolják a fejlődést
Diagnózis mellett is fontos kiegészítő terápia lehet
A DSZIT-terápia a komplex ellátás részeként támogathatja azokat a gyermekeket is, akiknél például szenzoros feldolgozási zavar (SPD), figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), autizmus spektrumzavar (ASD), fejlődési koordinációs zavar (DCD), genetikai szindróma, központi idegrendszeri sérülés vagy más idegrendszeri érintettség áll fenn. Ilyen esetekben a DSZIT nem a diagnózist kezeli, hanem a gyermek egyéni szükségleteihez igazodva támogatja a mozgás, az érzékelés, a figyelem, az önszabályozás és a mindennapi alkalmazkodás fejlődését.
Az első találkozás – mire számíthatnak?
Beszélgetés a szülőkkel
A gyermek fejlődési történetének, a korábbi tapasztalatoknak és a felmerülő kérdéseknek az átbeszélése.
Szenzoros és mozgásos élmények kérdőíve
Átfogó kép arról, hogyan reagál a gyermek a különböző érzékszervi ingerekre és mozgásos helyzetekre.
A gyermek vizsgálata
Természetes, játékos helyzetekben megfigyelt mozgás, viselkedés, figyelem, kapcsolódás és reakciók.
Közös megbeszélés
A tapasztalatok részletes átbeszélése, a felmerülő kérdések megválaszolása.
A következő lépések megtervezése
Célok, gyakoriság és a fejlődés nyomon követésének közös meghatározása.
Mi történik a foglalkozásokon?
A terápiás térben a gyermek számára vonzó és biztonságos mozgásos, érzékszervi és játékos lehetőségek várnak. Hinták, labdák, mászó- és egyensúlyozó eszközök, különböző textúrák, szenzoros dobozok és egyéb játékok segítik, hogy saját kíváncsiságára építve fedezhesse fel környezetét.
A DSZIT-ben azonban nem maga az eszköz fejleszt, hanem az, ahogyan a gyermek és a terapeuta közösen használja azt. A gyermek választ, kezdeményez, kipróbál, miközben a terapeuta folyamatosan alkalmazkodik a reakcióihoz, és úgy alakítja a helyzeteket, hogy azok egyszerre jelentsenek biztonságot, örömöt és megfelelő kihívást. A fejlesztés célja minden gyermeknél egyéni: lehet a mozgásbiztonság, a testérzékelés, az egyensúly, az önszabályozás, a figyelem, a tervezés vagy éppen a kapcsolódási készségek támogatása.
A szülő szerepe
A szülő a terápiás folyamat fontos partnere. Visszajelzései segítenek megérteni, hogyan jelennek meg a gyermek erősségei és nehézségei a mindennapokban. Szükség esetén egyszerű, otthon is könnyen beépíthető játékötletekkel támogatom a családot, hogy a fejlődés a hétköznapi helyzetekben is folytatódhasson.
Fontos számomra, hogy az első találkozás nyugodt, biztonságos légkörben teljen, és a szülők átfogó képet kapjanak arról, milyen támogatás segítheti leginkább gyermekük fejlődését.
Fontos szakmai keret
A DSZIT-terápia nem helyettesíti a gyermekorvosi, neurológiai, pszichológiai, logopédiai vagy más szükséges szakvizsgálatokat. Ha a megfigyelések alapján további szakember bevonása indokolt, erről minden esetben részletesen egyeztetek a családdal, és közösen beszéljük át a lehetséges további lépéseket.
Gyakori kérdések
Hány éves kortól kérhető DSZIT állapotfelmérés?
Mennyi ideig tart egy DSZIT-foglalkozás?
Szükséges diagnózis a jelentkezéshez?
Mi a különbség az Ayres-terápia és a DSZIT között?
Kapcsolódó oldalak
Nem biztos benne, mire van szüksége?
Kérjen első konzultációt vagy állapotfelmérést. Segítünk megtalálni a megfelelő kezdő lépést.